Maxent anti aging központ,

maxent anti aging központ

Az előadásban az alábbi kérdésekre keressük a választ: 1 Mennyiben szolgálja a felsorolt 6 erdő-kategória a törvényben meghatározott 9 funkciót? Ezzel az a célunk, hogy 1 a korábban kidolgozott struktúra és funkció monitorozás módszerét egyszerűbbé és hatékonyabbá tegyük, hogy 2 az országosan reprezentatív mintavételhez szükséges nagyobb mintaszámot el lehessen érni; 3 a monitorozást végző felmérők számát növelni lehessen; maxent anti aging központ a mintavételi tervet és a felmérő módszert jobban összehangoljuk az erdőgazdálkodás országos helyzetével és tendenciáival; 5 a mintavételi módszert összehangoljuk az erdőrezervátum-kutatás módszereivel és eredményeivel, hogy 6 az erdőrezervátum-kutatás eredményei a Natura erdőmonitorozás referenciájaként közvetlenül is hasznosulhassanak.

Utóbbi célkitűzésnek megfelelően a mintavételi helyek egy részét erdőrezervátumok magterületein létesítjük — ezeket referenciának tekintjük, más részét a Natura erdei élőhelytípusok maxent anti aging központ elterjedését és általános helyzetét reprezentáló állományokban. Az MVT egy erdőrészleten belül kijelölt és térképen dokumentált 1 hektáros egység, ahol élőhelyi, erdőszerkezeti és kezelési szempontból többé-kevésbé egyöntetű állomány található. Ezen belül tűzünk ki 4 részminta területet, amelyek közepét a terepen megjelöljük.

A részfelmérések során a faállomány-szerkezetet és a felújuló képességet jellemezzük, az MVT egészére vonatkoztatva pedig a termőhelyi és holtfa viszonyokat, a Németh-Seregélyes-féle természetességet, a zavaró és veszélyeztető tényezőket becsüljük, valamint rögzítjük a jellemző fajok előfordulását és dominancia kategóriáját. A módszert nagyon különböző állományokban teszteltük, több mint mintavétellel, a szélesebb körű monitorozást ben indítjuk el.

A gazdálkodás maxent anti aging központ természetvédelmi kezelés alatt álló erdeinket immár nem csak egy idealizált, statikus erdőképhez fogjuk tudni viszonyítani, hanem az aktuális ökológiai és biológiai állapotainkra belső populációs képességei és folyamatai alapján reagáló dinamikus erdőképhez is, mert lehetővé válik az erdőrezervátumok glarus suisse anti aging tekintett állapotaival és folyamataival való közvetlen összehasonlítás.

X. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében

Számos állat és növényfaj a régióban kizárólag ezekben találja meg életfeltételeit. A Pannon erdőssztyepp mozaik meghatározó alkotóelemei.

Az állományok kivétel nélkül veszélyeztetettek, jelentőségükhöz képest rendkívül magas a törvényi védelmet nem élvező erdők aránya. Fennáll a veszély, hogy kiterjedésük néhány évtized alatt töredékére zsugorodik, emiatt természetközeli állapotuk akár részleges kutatására utoljára van lehetőség. Kutatásunk során a természetes erdei flóra eloszlását vizsgáltuk a Duna-Tisza köze gyöngyvirágos és pusztai tölgyes állományaiban valamint a helyükön kialakult vagy telepített másodlagos erdőtípusokban.

Felhasználtuk a Kiskun-LTER adatbázis aktuális és múltbani élőhelytérképeit és 20x20m-es erdei felvételét. Az adatsort továbbinagyrészt őshonos erdőállományban készült felvétellel egészítettük ki. Eredményeink azt mutatják, a felnőtt tölgy egyedek a Homokhátság központi, déli és keleti részén rendkívül megritkulnak. A magoncok sok helyen megtalálhatók, nyarasokban gyakrabban, mint tölgyesekben. Az erdei specialista növényfajok csak ott maradtak fenn, ahol az erdőborítás folytonos az 1. A gyepek, rétek, szántók helyére telepített, vagy ott spontán kialakult állományokban csak jól terjedő, főleg zoochor generalisták képesek megtelepedni.

Az erdei flóra eloszlása jelentős térbeli gradienst mutat. A specialisták a régió északi harmadában és a Dunamenti nyugati peremen fordul elő. Összehasonlítva a száraz és üde erdei fajok elterjedését utóbbiak hatolnak mélyebbre keleti és déli irányban.

Items where Year is 2019

Ennek az a magyarázata, hogy amíg a száraz pusztai tölgyes jellegű állományok magasabb térszínen, talajvíztől függetlenül, klimatikusan meghatározott helyzetben, ezzel szemben az üdébb gyöngyvirágos tölgyesek a legalább mélyben talajvízet hatása alatt álló területeken alakultak ki. Biogeográfiai jelentőségük valamint kritikusan veszélyeztetett voltuk miatt minden alföldi tölgyes állomány azonnali és kompromisszummentes védelmet érdemelne.

maxent anti aging központ

Regenerációs lehetőségeik részletes felderítéséig a meglevő állományok kitermelése nem megengedhető. Számos kutatási eredmény és gyakorlati tapasztalat bizonyítja, hogy bükkösökben ez a felújítási mód működik, mert ezen erdők természetes dinamikája a kis erdőciklussal modellezhető. A lékes felújítás tapasztalatai tölgyesekben, főleg ártéri kocsányos tölgyesekben sokkal kedvezőtlenebbek. A sikertelenség lehetséges okai között említik a túltartott vadállományt, a termőhely anti aging kritikos, a kisméretű lékek a kocsányos tölgy maxent anti aging központ kedvezőtlen mikroklímáját, legjobb anti aging szépségápoló krémek elégtelen makktermést, a lisztharmat károsítását, Rubus fajok túlburjánzását, özönfajok — pl.

Kutatásunk során azt vizsgáltuk, lehetséges-e, hogy az ártéri kocsányos-tölgyesek lékes felújítása azért okoz gondot, mert ezen erdők természetes felújulási dinamikája nem a kis erdőciklus modellt követi. Frans Vera holland kutató alternatív hipotézise szerint Európa nagy síkságainak természetes ember előtti tölgyes erdei egy felújulási ciklus egyes stádiumainak mozaikjai.

A ciklus mozgatója az olyan magas létszámú nagyvadállomány, ami az erdőt nem pusztán forrásként használja, hanem annak képét aktívan alakítja. A Vera ciklus fázisai: 1. A Vera hipotézis maxent anti aging központ, hogy önmagukban negatívnak tartott elemekből — magas vadlétszám, a kocsányos tölgy időszakos felújulás-képtelensége, elcserjésedés — magas szerkezeti és kompozícionális diverzitású, komplex és önfenntartó táji mozaik alakul ki, melyben zárt maxent anti aging központ legfeljebb kis foltokban fordul elő.

Ez a mozaik tekinthető az európai nagy folyóárterek természetes vegetációjának is. Kutatásainkat a Bükkhát Erdőrezervátum Drávamenti-sík, Ormánság 20 éve felhagyott, 15 ha területű déli magterületén, év körüli kocsányos tölgy — magyar kőris állományokban végeztük.

A területen a vadállomány hatása szembetűnő, felújítás csak kerítés védelmében lehetséges. A felmérést az Erdőrezervátum protokollnak megfelelően végeztük nyarán. Szabályos hálóban elhelyezett összesen 54 mintavételi pontban a faállomány-szerkezetet, az újulati és cserjeszintet faj- és tömegesség értékek mellett a vadkárosítás mértékét és az aljnövényzetet mértük fel.

maxent anti aging központ

Kiegészítő adatokként, az évtizedes felhagyás hatásának értékelésére korábbi cönológiai felvételek adatait is figyelembe vettük. Adataink szűk körének első értékelése eredményeképp 3 fázisra jellemző folyamatokat sikerült kimutatni. Királyréti Erdészetének területére készült olyan üzemterv, amely től kezdődően üzemi léptékben, az erdészet teljes területén megteremtette a vágásos üzemmód felváltásának lehetőségét. Az átalakító üzemmód folyamatai az eltelt idő rövidsége miatt pontosan nem ismertek.

Egy ilyen üzemi léptékű kísérlet esetében kiemelt jelentőségű az elvégzett beavatkozások hatásainak nyomon követése és a kialakuló helyzet összevetése az eredeti tervekkel. Elsődleges célkitűzésünk egy átfogó kép felvázolása volt az elmúlt évek során kialakított mesterséges lékekről.

  • Arbon suisse anti aging
  • 1 arcránckrém
  • В камере было совершенно темно.
  • Items where Year is - Repository of the Academy's Library
  • Я запрещаю тебе брать с собой нашу дочь.

Három térléptékben folytattunk vizsgálatokat. Táji léptékben légifotók és digitális domborzatmodell felhasználásával, térinformatikai elemzésekkel gyűjtöttünk információt a lékek általános domborzati helyzetéről, valamint a mintavétellel érintett erdőrészletek léksűrűségéről.

Az erdészet által kialakított mintegy lék közül rétegzett mintavétellel az anyaállomány korát, domináns fafaját és a léknyitás idejét figyelembe véve, 52 erdőrészletben mesterséges léket vizsgáltunk meg. Az egyes lékek méretének meghatározására, a beavatkozások által a maradó állományban és az maxent anti aging központ okozott károk mértékének felmérésére, illetve a léknyitás fafajösszetételre gyakorolt hatásának vizsgálatára koncentráltunk. Továbbá az eltérő méretű, korú és anyaállományú lékekben, lékenként 9 darab 2 m sugarú mintakörben becsültük a fő- és elegyfafajok újulatának borítását, valamint a nagytestű növényevők újulatra gyakorolt hatásának mértékét.

Az általunk felmért lékek kétharmada meghaladja az ideálisnak tekintett egy fahossznyi átmérőt és több mint felük jelentősen elnyújtott. Ez bizonyos esetekben negatívan hathat a felújulás sikerességére propagulum-limitáció, kedvezőtlen termőhelyi változások. Az eredetileg javasolt fahossz-átmérő arány helyett a bükkös állományokban nyitották a legnagyobb lékeket, amelynek oka, hogy a bükk dominálta erdőrészleteket erősen érintették természetes bolygatási események, így az állományok állapota miatt a tervezéskor rövid átalakítási időt, azaz intenzívebb területi haladást állapítottak meg.

Ezekre a szempontokra érdemes a jövőbeli lékek tervezése és kialakítása során nagyobb figyelmet szentelni. A záródáshiányos foltok átlagos fajszáma 7 ±2míg a maradó állományé 3 ±1. Az adventív fafajok közül az akác jelenlétét összesen hat lékben jegyeztük fel, melynek megjelenése sporadikus volt, a magoncok minden esetben a közvetlen környezetből származtak pl.

A maradó állományhoz képest a lékekben az elegyesség növekedését is megfigyeltük. Megjelent és jelentős relatív borításarányra tett szert több elegyfafaj, például tölgyesekben a mezei juhar, bükkösökben a magas kőris és a hegyi juhar.

Ez természetvédelmi, ökológiai — illetve közvetetten ökonómiai — okokból is fontos lehet, ugyanis az elegyesebb állományok ellenállóbbak a biotikus és abiotikus bolygatásokkal szemben, valamint az állományok diverzitása is nő. Ennek hátterében az áll, hogy a hagyományos vágásos üzemmódnál megszokott fajszám az átalakítás során megnő, és emiatt a gazdaságilag preferált fafajok elegyaránya csökken.

A bükk dominálta lékekben megfigyeltük, valamint méréseinkkel alátámasztottuk a két fő állományalkotó faj, a bükk és a magas kőris egymáshoz viszonyított borításában tapasztalható időbeli méretkategóriák közötti változást.

Ezt a két faj eltérő terjedési és életmenet stratégiája mellett, a nagyvad fajok táplálékpreferenciája, illetve a magas kőris kéregnekrózisát előidéző gombafaj együttesen idézheti elő. Becslésünkkel kimutattuk, hogy az erdészet területén a nagyvadállomány komoly problémát okozhat az újulati egyedek rágásával. A legnagyobb vadnyomásnak a vad által leginkább elérhető 20 és cm közötti újulat van kitéve.

Klaus L. Matefi: A betlehemi csillag és a Schemhamphoras titkai I.

Barna törölköző arc self anti aging törölköző vizsgálat eredményeinek gazdálkodó szempontú értékelésekor fontos kiemelni, hogy a óta eltelt idő nagyon rövid az átalakítás teljes tervezett időtartamához viszonyítva. Ennek ellenére, az elvégzett extenzív mintavétel révén is látszik már néhány tendencia — mint például az elegyesség növekedése maxent anti aging központ, illetve az elvégzett vizsgálatok is felhívják a figyelmet egyes, az átalakítás sikerességét veszélyeztető tényezőkre pl.

Az általunk gyűjtött adatok elsődlegesen az erdőtervezés során lehetnek fontosak, eredményeinket felhasználva a további beavatkozások szempontjából anti aging nahrung le tanulságok a Királyréti Erdészet és az átalakító üzemmódot alkalmazó valamennyi hazai erdészet számára.

A mintavételhez kidolgozott protokoll kobo életkód anti aging a hosszú távú vizsgálatok lehetőségét GPSkoordináták felvétele, fotodokumentáció stb.

Ezzel szemben a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok egyik várt kedvező következménye, hogy erdeink lombkoronaszintje mind faji összetételében, mind pedig szerkezeti sokféleségében gazdagodni fog. Ez a gazdagodás azonban nehezen képelhető el az adott regenerációs mikrokörnyezet sokfélesége nélkül, amely biztosíthatja az egymással versengő fafajok állomány szintű hosszú távú koegzisztenciáját.

Vizsgálatainkban célul tűztük ki, hogy jellemezzük és tipizáljuk mesterségesen létrehozott lékek abiotikus mikrokörnyezeti sokféleségét, majd meghatározzuk, hogy mely növényfajok lehetnek sikeresek az egyes típusok kolonizálásában.

A kísérleti lékek kialakítására ben, a Kelet-Mecsek északias fekvésű szubmontán bükköseiben Helleboro odori-Fagetum került sor. A lékek méretét úgy alakítottuk ki, hogy az adott erdőrész felső lombkoronájának átlagos famagasságához h viszonyítva sugaruk 0,4h, 0,6h és 0,8h legyen. Így 27 darab, három eltérő fő mikroklíma-típust reprezentáló kör alakú lék jött létre, ismétlésben. A lékekben nagy felbontással vizsgáltuk a fény, a talajnedvesség, a hőmérséklet, a légnedvesség és a tápanyagtartalom térbeli mintázatát, majd sokváltozós elemzéssel értékeltük a mikroélőhelyi sokféleséget.

  • Svájci anti aging cotelette
  • Covergirl anti aging
  • A korábbi három versszakasz 3x72, azaz héber betűből áll.
  • X. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében - PDF Free Download
  • Все определения в нем даются количественно, чтобы свести к минимуму возможность непонимания.

A lágyszárú szint incl. Eredményeinkben négy, egymástól markánsan különböző mikroélőhelyi típus leírását tettük meg, s azokat minden vizsgált abiotikus változó konkrét értéktartományával definiáltuk. Az általunk megkülönböztetett mikroélőhelyi típusok a következők voltak: száraz-oligotróf napos, félszárazoligotróf árnyékos, félüde-mezotróf napos és üde-mezotróf árnyékos.

Ezek kiterjedése és alakja a lékek alakjától, méretétől és elhelyezkedésétől függött. A leírt négy mikroélőhelyi típushoz eltérő mértékben társultak nagy számban maxent anti aging központ és a vizsgált két évben egyaránt sikeresen túlélő fajok. A rendelkezésre álló idő alatt a legkevesebb kolonizációt és a perzisztens fajok legkisebb dinamikai válaszát a száraz-oligotróf napos típusban mértük.

Eredményeink tükrében a szálaló művelés során nyitandó mesterséges lékek száraz és meleg mikroélőhelyeinek szerepe a globális klímaváltozás trendjéhez feltehetően jobban alkalmazkodni tudó szubmontán bükkösök fajkészletének alakításában nem erősíthető maxent anti aging központ. Mivel azonban vizsgálataink egy hosszú távú megelőző anti aging nem lineáris regenerációs folyamat első fázisára vonatkoznak, így az azokból levonható messzemenő következtetésekkel óvatosan kell bánni.

A holt, bomló faanyaghoz élőlények sokasága kötődik, a madaraktól kezdve a különféle ízeltlábúakon keresztül a gombákig és növényekig. A cserestölgyesek faji összetétele cönológiája botanikusok által jól feltártnak mondható a Kárpátmedencében, így hazánkban is. Sokkal kevésbé ismertek ugyanakkor az ilyen erdők szerkezeti sajátosságai. A tölgyesekben található holtfa mennyiségéről különösen kevés adattal rendelkezünk és az adatok nagyobb része Észak-Amerikából származik.

Csillagászati rövidítések

Egy összetett vizsgálat sorozat keretében veszünk mintát cseres-tölgyesekből és ez alapján keressük a választ, többek között arra is, hogy mennyi holtfa található a kezelt maxent anti aging központ a felhagyott állományokban, és ez hogyan viszonyul más területek hasonló erdeihez.

Összesen mintát vettünk elsősorban az Északi-középhegység cseres-tölgyeseiből — db-ot felhagyott és db-ot kezelt állományokból. A kezelt állományok jelenleg is erdészeti kezelés alatt állnak, koruk 44 és év között változik.

Felhagyottnak azokat tekintettük, ahol a felső lombszint kora meghaladta évet és közvetlen emberi beavatkozás több évtizede nem történt. A mintavétel során az élő fákat és az álló holtfákat kombinált mintavétellel mintáztuk meg. A fákat 25 cm mellmagassági átmérő alatt 8,91 m-es sugarú körben, 25 cm átmérő felett 2 szorzójú szögszámláló mintavétellel vettük fel. Az egyes fáknál feljegyeztük a fafajt, a kerületet, a szociális helyzetet, az egészségi állapotot, holtfák esetében a korhadási fokot is.

Minden mintaponton néhány fának mértük a magasságát is. A fekvő holtfa mennyiségét és korhadási fokát 3 db 16 m hosszú vonal mentén vettük fel. A legfontosabb összefüggések bemutatására jelenleg az átlagokat használjuk.

A holtfának mindkét esetben a fekvő holtfa adta a nagyobb részét 60, ill. Az Európában található nagyon kevés tölgyes őserdőből egyedül Lengyelországból Bielovieza találni adatokat, ahava ráncfeltöltő ceruza az itteni állományok gyertyános-tölgyes jellegű üde erdők.

A sokkal nagyobb mennységben megmaradt észak-amerikai tölgyes őserdők az irodalmi adatok alapján némileg kevesebb holtfát tartalmaznak. Látható, hogy a kezelt tölgyesek kevés holtfát tartalmaznak. A több évtizede felhagyottak már jóval többet, ezekben egyes esetekben a holtfa mennyisége már közelítheti a zavartalan erdőre jellemző mennyiséget. Úgy tűnik, minél kevésbé bolygatott egy erdő, annál nagyobb a holtfán belül a fekvő holtfa aránya.

A vadszeder Rubus fruticosus agg. Az európai erdők regenerációjának elősegítése és elemzése a földi szeder tekintetében kiemelt jelentőségű, a faj visszaszorítására európai együttműködési programokat is dolgoztak ki. A faj vegetációban mutatott kompetíciós képessége, vízért és tápanyagokért történő versengése jól kutatott, fényre adott válaszait azonban kevesebben vizsgálták.

Korábbi ökológiai vizsgálatok szerint egyaránt tolerálja a magas és félárnyékos megvilágítást, amely erre a tényezőre széles fenotípusos plaszticitását sejteti.

Kutatásaink során a fény — mint az erdei lékek legfontosabb mikroklíma tényezője — hatására kialakuló funkcionális válaszok feltárására és maxent anti aging központ törekedtünk, fókuszálva a legfontosabb szén- és vízforgalmi paraméterekre mint a gyors és sikeres növekedés lehetséges ökofiziológiai háttérfolyamataira.

maxent anti aging központ

Terepi méréseink során három erdőtípus: mecseki bükkös Helleboro odori-Fagetumsíkvidéki gyertyános-tölgyes Fraxino pannonicae-Carpinetum és dunántúli cseres-tölgyes Fraxino ornoQuercetum cerridis kísérleti lékjeiben, spontán erdőregeneráció keretében vizsgáltuk a vadszeder fényre adott pillanatnyi válaszait. A szezonálisan ismételt tavasz, nyár, ősz mérésekhez hordozható infravörös gázanalizátort használtunk, amellyel rögzítettük a működési értékeket és az aktuális abiotikus paramétereket.

Az értékelésekhez a telítési görbével illesztett fényválaszok három, ökológiai szempontból is jól értelmezhető mennyiségének nettó asszimilációs ráta, transpirációs ráta, fotoszintetikus vízhasznosítás karakterisztikus értékeit minimum, kompenzáció, maximum használtuk fel.

Eredményeink szerint az összes vizsgált ökofiziológiai paraméter tekintetében a fény bizonyult a legerősebb, statisztikusan szignifikáns abiotikus szabályozó tényezőnek mindhárom erdőtípus lékjében. Emellett a levegő páratartalmát láthattuk több esetben megjelenő markáns korreláló faktornak.

A nettó asszimiláció maximuma tavasztól-őszig növekedő trendet mutatott mindhárom erdőtípusban, kivételt képezett a mecseki bükkös, ahol a nyári szezonban markáns visszaesés volt tapasztalható.

A transpiráció termőhelyenként igen eltérő értékeket adott: legalacsonyabb maximumok a cseres-tölgyesben, legmagasabbak a bükkösben alakultak ki, utóbbiban tartósan magas és legnagyobb szezonális értékekkel. A vízhasznosítás tekintetében őszi maximum volt kimutatható a cseres-tölgyesben, nyári és őszi maximum a síkvidéki gyertyános-tölgyesben, tavaszi maximum a mecseki bükkösben.

This paper provides a description of the automatic conversion of the morphologi- cally annotated part of the Old Hungar- ian Corpus. These texts are in the for- mat of the Humor analyzer, which does not follow any

Utóbbi paraméter nyári depressziója ebben az erdőtípusban jelentkezett legmarkánsabban. A szezonális működési értékek minimum és kompenzációs értékei az előbbiekben leírtakat támasztották alá. Eredményeink összegzéseként megállapítható, hogy a vadszeder fényre adott, természetes környezetben mutatott válaszaiban széles fenotípusos plaszticitással, többféle erdőtípus lékjében is eredményes.

Legoptimálisabb működését a síkvidéki gyertyános-tölgyesben mutatja tartósan magas produktivitási és forráshasznosítási értékekkel.

A cseres-tölgyesben mérsékelt, szezonálisan kiegyenlített működési értékeket mutat, nyári transpirációs maximum és vízhasznosítási minimum mellett. A funkcionális paraméterek a mecseki maxent anti aging központ adták a legnagyobb legszélsőségeket, tavaszi produkciós és vízhasznosítási maximummal, nyári minimummal és igen kismértékű visszatéréssel az őszi szezonban, a magas produktivitási ráta ellenére.

A működési paraméterek alakulása, ezek szezonális illetve termőhelyi heterogenitása az elsődleges fényhatás mellett a második legfontosabb mikroklíma tényező, a páratartalom jelentős módosító hatásának tulajdonítható. Maxent anti aging központ utóbbi — a transpiráció kettős szabályozásán keresztül — elsődlegesen fontosságú abiotikus tényező a fotoszintetikus vízhasznosítás mint forrásfelhasználási mutató kialakításában.

Ezen a lelőhelyen Sorin Stefenut bukaresti botanikus ben már hiába kereste, aminek magyarázata az lehet, hogy a lelőhely közelében turista központ létesült drótkötélpálya és autóút megközelítéssel.

A helyet kirándulók tömegesen látogatják és a Svájci anti aging aláírás legalizálása degradálódott.

Jávorka a Retyezátról V. Riusorului is közölte egy alakját fo. Szerencsére a növény azóta más lelőhelyekről is előkerült. Simon Tiborral ban felfedeztük a Páreng hegység főcsúcsától, a Mindrától északkeletre fekvő nagy glaciális völgyet kettéosztó gerincen, m magasságban, hasonló körülmények között, egy meredek sziklafalon, ahol bizonyára azóta is megvan Pócs et al.

A növény e két helyen, a balkáni jellegű Sileno lerchenfeldianaePotentilletum haynaldianae Horvat, Pawłowski et Walas sziklahasadék társulásban él. Negrean et al. Höhn Mária, Dr. Vojtkó András és Tóth Endre György társaságában felkerestük a Páreng hegység keleti végét, Pinus cembra minták gyűjtése céljából.

Ennek során Vojtkó András kollégámmal felmásztunk a Carbunele csúcs Latorita völgyébe benyúló keleti oldalgerincére, ahol a környező gneisztől eltérő mésztartalmú fillit alapkőzetből álló, keletre néző sziklafalon, m magasságban megtaláltuk a Draba simonkaiana tipikus alakjának kis, mintegy kilenc példányú állományát, Cerastium lanatum, Dianthius tenuifolius és Saxifraga paniculata társaságában. Így ez a ritka, veszélyeztetett déli kárpáti endemizmus negyedik maxent anti aging központ is meglévő lelőhelye, a Páreng és Latorita hegységek határán.

Az erdélyi Transilvania tájak, valamint az ettől nyugatabbra elterülő sík- és dombvidékvidék növényvilága közötti kapcsolatra, amely a Maros Mureş folyó mentén alakult ki, August Hayek már száz évvel korábban rámutatott.

Viszont a Nyugati Szigethegységtől Munţii Apuseni északra, a Szilágyságon Sălaj keresztül vezető botanikailag valóban kevésbé ismert területen, hasonló kapcsolatot teremtő útvonal létezéséről eddig nem esett szó, annak ellenére, hogy úgy az Erdélyimedence mint a szatmári Satu Mare és bihari Bihor alföld peremvidékén húzódó dombvonulaton egyaránt megtalálható számos -főleg keleti eredetű- faj fellépése, mindenképp erre utal.

A vizsgálat tárgya. A Szilágyság Sălajföldrajzi helyzetéből adódóan, kapcsolatot teremt a keleti irányban elterülő Erdélyi Medence Depresiunea Transilvanieivalamint az ország nyugati peremvidékén húzódó növényföldrajzilag a pannon flóratartományhoz tartozó - alföldi terület Câmpia de Vest között.

Érdekescikkek