Svájci öregedésgátló diplomáciai dokumentum, Környezeti ártalmak
Alapvetések 1. A költségvetési csalás megalkotott tényállása számos korábbi bűncselekményt olvasztott magába, amikor a jogalkotó a Büntető törvénykönyvről szóló A költségvetési csalás létrehozásával a jogalkotó célja az volt, hogy következetesebbé és használhatóbbá tegye a Büntető Törvénykönyvet a költségvetést károsító bűncselekmények vonatkozásában.
A költségvetési csalás tényállásának megalkotásakor a jogalkotót kétségtelenül az a szándék vezette, hogy a korábbi részletes szabályozás helyett egy minél inkább absztraktabb elkövetési magatartást tartalmazó olyan tényállást hozzon létre, mely lehetőség szerint a közpénzek sérelmére elkövetett valamennyi olyan bűncselekményt magában foglalja, amely a közpénzeket érintő vagyoni hátrányt okoz.
A költségvetési csalás tényállása változatlanul került át az új büntetőtörvénybe, a Btk. A költségvetési csalás tényállása magában foglal minden közpénzekkel kapcsolatban elkövetett, vagyoni hátrányt okozó elkövetési magatartást, a költségvetési csalás mellett a közpénzek védelmével kapcsolatosan csak olyan törvényi tényállások kerültek szabályozásra, amelyek ennek a károsító magatartásnak az előidézéséhez vagy az ebből származó hátrány további sorsához kapcsolódnak költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása, medicated wrinkle cream in pakistan. A költségvetési csalás esetében ezért az elhatárolás és minősítés kérdései alapvetően változtak meg a korábbi szabályozáshoz képest.
Háttérbe szorult a különböző elkövetési magatartások egyes bűncselekményi törvényi tényállások tekintetében történő elhatárolásának kérdése pl. Előtérbe került ugyanakkor a bűncselekményi és szabálysértési alakzat elhatárolása; a bűncselekményi Svájci öregedésgátló diplomáciai dokumentum el nem érő részcselekmények; az elkövetési magatartáshoz kapcsolódó törvényi érték-egybefoglalás befejező időpontja; az egyes részcselekmények vonatkozásában felmerülő, törvényi egységen belüli üzletszerűség és elévülés; valamint a rendbeliség kérdése.
A költségvetési csalás törvényi tényállása lényegében három alapesetet [3] anti aging testápoló amara meg. Az első alapesetnek tekinthető a költségvetést vagy költségvetéseket károsító cselekmények általános elkövetési magatartásait meghatározó, a Btk.
A második alapeset [Btk. A harmadik alapeset [Btk. A költségvetési csalás első és második alapesete az okozott vagyoni hátrány alapján minősül, figyelemmel arra is, hogy a bűnszövetségben vagy üzletszerűen történő elkövetés valamennyi esetben a ténylegesen okozott vagyoni hátrány szerinti minősítéshez képest felminősítő körülmény.
Környezeti ártalmak
A bűnszövetség és az üzletszerűség egyebekben a korlátlan enyhítés lehetőségét is kizárja [Btk. A harmadik alapeset megvalósulásnak nem feltétele vagyoni hátrány létrejötte, az ott megjelölt elkövetési magatartások kifejtésével megvalósul a bűncselekmény, — részben emiatt — minősített esete nincs.
Vagyoni hátrány és minősítő körülmény hiányában a harmadik alapesettel kapcsolatban értelemszerűen nem biztosítja a jogalkotó a korlátlan enyhítés lehetőségét. A három alapeset egymáshoz kapcsolódó viszonyát alapvetően a következők jellemzik: A Az első és második alapeset egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, míg a harmadik alapeset nem.
Svájc szomszédos ország. Svájc területe. Ami Svájccal határos
Költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését — ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat is — a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat egyaránt érteni kell.
A költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést és pénzalapokat is érteni kell [9. A jogalkotó a korábbi elhatárolási problémák miatt vagyoni hátránynak minősítette — a bevételkiesést, valamint — a költségvetést ért kárt egyaránt, kárként jelölte meg: — a költségvetésből származó azon pénzösszeget, amiket jogosulatlanul szereztek meg, és — azokat is, amelyeket nem jogosulatlanul szereztek meg, de a céltól eltérően használtak fel, ezáltal a céljától eltérő felhasználása miatt okoztak kárt a költségvetésnek.
A költségvetés fogalma alá ugyancsak a korábbi elhatárolási halmazati problémák miatt bevonta a jogalkotó — az államháztartás valamennyi alrendszereinek költségvetését, emellett — a nemzetközi szervezet, az Európai Unió vagy külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, illetőleg pénzalapokat is.
Fontos megkülönböztetés azonban, hogy külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetések és pénzalapok csak akkor minősülnek a költségvetési csalás vonatkozásában költségvetésnek, ha innen származó pénzeszköz vonatkozásában követik el a bűncselekményt, az Svájci öregedésgátló diplomáciai dokumentum csak az első és a harmadik alapeset vonatkozásában képzelhető el.
A Vatikán és a germán háború 1914 és 1918 között az álma; egy német Európa - Perseus
Ebből következik, hogy a költségvetési csalás törvényi tényállásával védett költségvetések körébe a második alapesetben ezek nem tartoznak bele. B Az első és második alapesetnek vannak minősítő körülményei és minősített esetei, ezzel szemben a harmadik alapesetnek minősített esete nincs. C Az első és második alapeset eredmény-bűncselekmény, eredménye a költségvetést érő vagyoni hátrány.
A harmadik alapeset nem eredmény-bűncselekmény. D Az első és második alapeset valós anyagi vagy alaki halmazatban állhat a hamis magánokirat felhasználásával vagy a hamis, Svájci öregedésgátló diplomáciai dokumentum vagy valótlan tartalmú okirat felhasználásában megnyilvánuló közokirat-hamisítással, míg a harmadik alapesettel a specialitás miatt csak látszólagos alaki halmazat áll fenn.
A költségvetési csalás minősítési, halmazati és elhatárolási kérdései 1. Minősítő körülmények és a minősített esetek A költségvetési csalás első és második alapesetének minősített esetei: — 3 évig terjedő szabadságvesztés a büntetési tétel, ha a bűncselekményt nagyobb vagyoni hátrányt okozva, 5 évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős vagyoni hátrányt okozva, 2—8 évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen nagy vagyoni hátrányt okozva és 5—10 évig terjedő szabadságvesztés, ha a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követték el, — minden esetben önálló minősítő körülmény a bűnszövetségben és az üzletszerűen történő elkövetés, ezek a körülmények a költségvetési Svájci öregedésgátló diplomáciai dokumentum első és második esetét a ténylegesen okozott vagyoni hátrány szerinti minősített esethez képest eggyel magasabb minősített esetbe sorolják.
A bűnszövetség [Btk.
- Az Európai Unió C 34/
- Mintegy 13,5 milliárd éve, a ma ősrobbanásként ismert esemény során létrejött az anyag, az energia, az idő és a tér.
- db. „Svájci” szóra releváns honlap áttekinthető listája
- Svájc szomszédos ország. Svájc területe. Ami Svájccal határos
- Terjedelme: MB.
Az üzletszerűség [Btk. Emellett akkor is megállapítható, ha az elkövető csak egyetlen, önmagában is bűncselekménynek minősülő cselekményt követett el, feltéve, hogy rendszeres haszonszerzésre törekedve, több bűncselekmény elkövetését határozta el. A költségvetési csalás tényállása véleményem szerint csak egyes esetekben összefoglalt bűncselekmény, más esetekben természetes egység.
Álláspontom szerint a költségvetési csalás első és második alapesete abban az esetben bizonyosan összefoglalt bűncselekmény, ha az elkövetéssel okozott vagyoni hátrány több költségvetést érint. Több adóalanyt, több adónemet érintő, illetve más-más alapeseteket megvalósító elkövetés esetén ugyanakkor — különös részi — törvényi egységet összefoglalt bűncselekményt kell megállapítani. Ha azonban arra az álláspontra helyezkedünk, hogy a több részcselekményből álló költségvetési csalás minden esetben törvényi egység összefoglalt bűncselekménya különös részi érték-egybefoglalás a folytatólagosság megállapítását akkor is kizárja.
Természetes egység esetén a folytatólagosság megállapítása értelemszerűen kizárt. Mindezekből következik, hogy — a költségvetési csalás első és második alapesete vonatkozásában folytatólagos elkövetés megállapítására nem kerülhet sor, — az üzletszerűség megállapítására abban az esetben is sor kerülhet, — ha az egységben olyan részcselekmények Svájci öregedésgátló diplomáciai dokumentum, amelyek önmagukban is bűncselekménynek minősülnének, azonban a törvényi egység folytán a költségvetési csalás egyetlen rendbeliségébe beleolvadnak; és akkor is, — ha az elkövető csak egyetlen bűncselekményt követett el, feltéve, Svájci öregedésgátló diplomáciai dokumentum rendszeres haszonszerzésre törekedve, több bűncselekmény elkövetését határozta el.
Halmazati kérdések A költségvetési csalás tényállása Svájci öregedésgátló diplomáciai dokumentum kifejezetten az egységteremtés volt a célja.
Mindezek miatt nem alkalmazhatók a korábbi gyakorlat által meghatározott halmazatképző [6] elvek: sem az érintett adónemek száma, sem az adóbevallási és megfizetési időszakok, sem az adóalanyok száma nem eredményez halmazatot az adóalanyok száma ugyanazon tettes esetén a bírói gyakorlatban korábban sem eredményezett halmazatot, azonban az ügyészi gyakorlatban időről-időre ez felbukkant.
A A költségvetési csalás első és második alapesetét welche anti aging creme ab 30 elkövető cselekménye egységet képez, fontos azonban megjegyezni azt, hogy a bűnsegéd magatartása járulékos jellegű, ennélfogva a cselekménye minősítése nem a segítségével okozott összes vagyoni hátrány szerint minősül, hanem az általa segített tettesek által elkövetett cselekmények minősítéséhez igazodik.
Ha Svájci öregedésgátló diplomáciai dokumentum fiktív számlák kiállításával vagy más magatartással több elkövetőnek nyújt segítséget, a bűnsegéd minősítése nem a segítségével az összes tettes által okozott teljes vagyoni hátrányhoz, hanem csak az egyes tettesek által megvalósított költségvetési csaláshoz kapcsolódó minősítéshez igazodva kerülhet megállapításra. Az általam ismert bírói és ügyészi gyakorlatban Svájci öregedésgátló diplomáciai dokumentum az esetben, ha a tettes több bűnsegéd számláinak felhasználásával okoz vagyoni hátrányt, a bűnsegéd minősítését a vagyoni hátrány azon részéhez igazodva állapítják meg, amelyet az általa szolgáltatott számlák okoztak.
Álláspontom szerint ez téves, a részes büntetőjogi felelőssége járulékossága folytán a tettesi cselekmény minősítésével azonos minősítésben kell, hogy megjelenjen tettesi túllépésről ilyen esetben az elkövetési magatartás jellege miatt nem beszélhetünk.
Azt, hogy az ő segítő magatartása az összes vagyoni hátrány mekkora részéhez járult hozzá, a büntetéskiszabás során kell figyelembe venni.
A költségvetési csalás egyes alapesetei között értelemszerűen nem állhat fenn halmazat. Ha valaki magatartását részben jövedéki termékkel kapcsolatosan, részben más módon fejti ki, emellett esetlegesen elszámolási kötelezettségével kapcsolatosan valótlan tartamú okiratokat használ fel, az egy tényállásba tartozó különböző elkövetési magatartások egységet képeznek.
A költségvetési csalás jelenlegi szabályozásának legnagyobb kérdése az, hogy mi zárja le az egységet, illetőleg hol kezdődik az egység. Az általam ismert bírói gyakorlat azt elvet követi, hogy a költségvetési csalás egységét a vádemelés zárja le, vagyis a vádemelésig elkövetett cselekmények tartozhatnak a törvényi egységbe [7].
Véleményem szerint azonban — szigorúan a vád keretein belül — az elsőfokú ítélet zárja le a törvényi egységet. Kérdésként merülhet fel ugyanis, hogy amennyiben az Svájci öregedésgátló diplomáciai dokumentum a vádat módosítja kiterjesztimegteheti-e azt, hogy akár a vádemeléstől a határozathozatalig eltelt időszakban megvalósuló további elkövetéseket a vád tárgyává teszi?
Az ügyész a vádat a Be. A vádemelést követően befejezetté vált cselekmények a jelenlegi gyakorlat szerint azonban már nem tartoznak a cselekményegységbe, ezért ha az ügyész az ilyen cselekmények miatt önállóan emel vádat, kérdéses, hogy alakul a rendbeliség, ha a bíróság az új vád miatt indult eljárást egyesíti a korábbi eljáráshoz.
Ha azt az álláspontot fogadjuk Svájci öregedésgátló diplomáciai dokumentum, hogy a vádemelés zárja le az egységet, úgy ilyen esetben halmazatot kellene megállapítani a két eltérő időszakra vonatkozó vádirat miatt indult eljárások egyesítése után, ha azonban arra az álláspontra helyezkedünk, hogy az öregedésgátló trükkök férfiaknak zárja le a költségvetési csalás törvényi egységét, úgy az ilyen egyesítést követően a teljes érintett időszak vonatkozásában egy rendbeli cselekményt kell megállapítanunk.
Molnár Gábor Miklós kúriai tanácselnök az általa írt kommentárban a az egységet lezáró vádemelés mellett azzal is érvel, hogy a költségvetési csalás 8. A korábban kifejtettek alapján azonban úgy gondolom, hogy a törvényi szabályozás ugyan bizonytalanságot teremt abban a kérdésben, hogy a vádemelés vagy az ítélethozatal zárja-e le a törvényi egységet, mégis az utóbbi mellett kell állást foglalni.
BK vélemény a költségvetési csalásnál is alkalmazandó. Az vitathatatlan, hogy az elsőfokú ítélet mindenképpen lezárja az egységet, az ezt követően megvalósult költségvetési csalási cselekmény miatt perújításnak nincs helye, azt önállóan emelt vád alapján kell elbírálni. A gyakorlatban nagy annak a veszélye, hogy minél nagyobb időszakot fog át az ítéletben megjelölt tényállás, annál nagyobb az esélye Svájci öregedésgátló diplomáciai dokumentum, hogy olyan, korábban el nem bírált részcselekmények kerülnek elő, amelyek miatt az ügyben perújítás lefolytatása válik szükségessé.
A törvényi egység miatt ugyanis egy adott időszakra ugyanazon elkövető által okozott, a törvényi fogalomnak megfelelő bármely költségvetés sérelmére okozott vagyoni hátrány egységbe tartozik, ezért az utólag felmerült részcselekmények miatt az ítélt dolog szabályait kell alkalmazni: amennyiben az ügyész ilyen cselekmény miatt emel vádat, az eljárást meg kell szüntetni, az újonnan felmerült részcselekmény tekintetében a korábbi ítélettel szemben perújítást lehet kezdeményezni, ebben az esetben a perújítás során kell a korábban el nem bírált részcselekményeket értékelni.
Amennyiben az elsőfokú ítélet meghozatalát követően az eljárás jogerős befejezése előtt kerül sor a törvényi egységbe tartozó cselekmény miatti vádemelésre, ezen logika alapján a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül kell helyezni és a megismételt eljárásban a korábbi ítélet tárgyát képező cselekményeket és az új vádiratban szereplő, törvényi egységbe tartozó cselekményeket egyesítést követően együtt kell elbírálni. Amennyiben a törvényi egységbe tartozó részcselekmények miatt külön emeltek vádat és mind a két ügy elbírálása másodfokú szakban anti aging cream for face és ezt a másodfokú bíróság észleli, az ügyek másodfokon történő egyesítése válik szükségessé.
Kérdésként merül fel, hogy milyen részcselekmények, milyen korábbi elkövetések vonhatók a költségvetési csalás egységébe? Arra figyelemmel, hogy a költségvetési csalás első és második alapesete — a természetes egységet cvs ránctalanító krém — mindenképpen egy jogalkotó által konstruált törvényi egység, emiatt a folytatólagosság megállapítása kizárt, felmerül az a kérdés, hogy vajon az egyes részcselekmények önálló elévülését meg lehet-e állapítani.
Ha a költségvetési csalást természetes egységnek minősítjük, a természetes egységbe tartozó egyes részcselekmények önálló elévülése kizárt, ilyen esetben minden ismert részcselekmény a törvényi egységbe tartozik, feltéve, hogy a legutóbb elkövetett részcselekmény befejezését követően nem következhet be az elévülés.
Álláspontom szerint törvényi egység esetén is ez a helyzet, az egyes részcselekmények önálló elévülése kizárt, az elévülést kizárólag az utolsó részcselekmény befejezetté válásától számított elévülési idő elteltével lehet csak megállapítani a cselekmény elévülését. B A költségvetési csalás harmadik esetével kapcsolatban a halmazat megállapításának kérdése továbbra is megoldandó. A harmadik tényállás több olyan kötelezettséget és annak megszegését is felsorolja, amelyeket az elkövető akár ugyanazon adójogi jogviszonyban vagy más költségvetéshez kapcsolódó jogviszonyban, akár különböző jogviszonyokban is elkövethet.
A költségvetési csalás harmadik esete elkövetési magatartásként szabályozza a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási vagy tájékoztatási kötelezettség nem teljesítését vagy hiányos teljesítését, valótlan tartalmú nyilatkozat tételét, illetve valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okirat felhasználását.
Ebben a körben véleményem szerint az egységet az adott költségvetésből származó pénzeszközök alapjául szolgáló adójogi vagy más jogviszony teremti meg.
Yuval Noah Harari SAPIENS Az Emberiseg Rovid Tortenete
Az elkövető, vagy az általa képviselt más jogalany a költségvetésből szabályosan szerez meg pénzeszközt és azt a jóváhagyott célnak megfelelően is használja fel ugyanis ellenkező esetben az első alapeset szerinti költségvetési csalást követné elcsak az elszámolási, számadási vagy előírt tájékoztatási kötelezettségét mulasztja el, vagy teljesíti hiányosan, illetőleg tesz ezzel kapcsolatban valótlan tartalmú nyilatkozatot, használ fel valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot.
A törvényi tényállás az okirat szót egyes számban használja, azonban úgy gondolom, hogy ez a speciális magatartás az egységes jogviszony miatt egy rendbelinek minősül akkor is, ha az elkövető több okiratot használ fel. Ugyanez a helyzet több valótlan tartalmú nyilatkozat, illetőleg több kötelezettség elmulasztása vagy hiányos teljesítése esetén, vagy az egyes megjelölt elkövetési magatartásformák keveredése esetén is.
A hamis magánokirat felhasználása körében kialakult gyakorlat [9] alapján felvethető a folytatólagosság megállapíthatóságának kérdése, de álláspontom szerint ezt az adott jogviszony által teremtett különös részi egység kizárja.
Természet és Földrajz.
Elhatárolások A költségvetési csalás első és második alapesete valós alaki halmazatban áll az elkövetés során megvalósított hamis magánokirat felhasználása Ha a költségvetési csalás jövedéki termék adózás alóli elvonásával jár, az ilyen terméket megszerző az orgazdaságot A költségvetési csalás speciális bűncselekmény a csaláshoz A versenytárs utánzásának bűntette A költségvetési csalás megvalósulásának alsó értékhatára, valamint a kapcsolódó szabálysértési tényállások A Btk.
A 4 bekezdés a pontja értelmében ugyanakkor bűncselekmény valósul meg, ha Svájci öregedésgátló diplomáciai dokumentum elkövető által, egy éven belül elkövetett és együttesen elbírált vámszabálysértés esetén a vagyoni hátrány a 3 bekezdésben meghatározott összeget Ft-ot érték-egybefoglalás folytán meghaladja. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásról szóló A Szabs.
Az is vámszabálysértést követ el, aki ezt a cselekményt — a vagyoni hátrány mértékére tekintet nélkül — gondatlanul követi el. Vagyoni hátrány alatt a vámszabálysértés tekintetében a vámtartozás, illetve a nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkező bevételkiesést kell érteni.
Mindezek összevetésével megállapítható, hogy — aki nem uniós árut von el a vámellenőrzés alól, illetőleg a meghatározottak szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, — ha ezt gondatlanul teszi, függetlenül az okozott vagyoni hátrány összegétől csak vámszabálysértést követ el, — ha ezt szándékosan teszi és a vagyoni hátrány a Ft-ot meghaladja, vagy ha az elkövető által egy alkalommal szándékosan okozott vagyoni hátrány ugyan a Ft-ot nem haladja meg, de az általa egy éven belül elkövetett elkövetési magatartásokkal okozott vagyoni hátrány már meghaladja a Ft-ot, és ezeket a cselekményeket együttesen bírálják el, úgy a cselekmény költségvetési csalást valósít meg; — egyebekben szándékos elkövetéssel Ft-ot meg nem haladó vagyoni hátrányt okoz, vámszabálysértést követ el.
Megemlítendő, hogy létezik a vámszabálysértés elkövetőjének segítése Szabs. Abban az esetben, ha ez a segítségnyújtás egyben a szabálysértés elkövetőjének a szabálysértés elkövetéséhez elkövetési magatartás megvalósításához, vagyoni hátrány okozásához nyújtott segítséget is jelent, és az elkövető cselekménye a Btk. Abban az esetben, ha a magatartása a bűncselekménynek minősülő cselekmény befejezetté válásáig nem nyújt segítséget, hanem a cselekmény elkövetését követően segíti elő, hogy az elkövető az eljárás alól mentesüljön, magatartása a bűnpártolás körében értékelhető.
Az esetlegesen legjobb arcápoló az öregedés ellen elhatárolás miatt rögzíteni Svájci öregedésgátló diplomáciai dokumentum a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása Btk. Abban az esetben, ha ez a személy ugyanakkor a gazdálkodó szervezet más vezetőjével vagy ténylegesen cselekvő dolgozójával szándékegységben cselekszik, cselekménye a költségvetési csalást valósítja meg, tényleges cselekvőségétől függően a cselekmény társtettese vagy részese lehet a két bűncselekmény alaki halmazata kizárt.
A költségvetési csaláshoz kapcsolódó bírói gyakorlat 1. Ráncos tenyér a költségvetési csalással összefüggésben A költségvetési csalás elkövetőivel szemben akkor, ha a bűncselekmény a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel függ össze, a költségvetési bevétel Svájci öregedésgátló diplomáciai dokumentum azonos mértékű vagyonelkobzást kell elrendelni.
Ugyanez az irányadó akkor, ha az elkövető a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt veszi jogosulatlanul igénybe, azzal azonban, hogy ilyenkor a vagyonelkobzás mértékénél a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény az irányadó. Svájci öregedésgátló diplomáciai dokumentum a költségvetési csalás azzal valósul meg, hogy a költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használja fel az elkövető, a vagyonelkobzás mértékénél a jóváhagyott céltól eltérően felhasznált pénzösszegekre kell figyelemmel lenni.
A kétszeres elvonás tilalmára tekintettel akkor, ha a kiesett bevétel megfizetésére, a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény, illetve a jóváhagyott céltól eltérően felhasznált pénzösszegek visszafizetésére az annak kapcsán eljárni jogosult hatóság az elkövetőt vagy azt a gazdálkodó szervezetet, amelyik azzal gazdagodott, már kötelezte, nincs helye vagyonelkobzás alkalmazásának. Amennyiben a kötelezés nem éri el a bíróság által megállapított bevételkiesés, jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény, illetve a jóváírt céltól eltérő felhasználás mértékét, az intézkedést — egyéb feltételek fennállása esetén — a fennmaradó részre kell alkalmazni.
Vagyonelkobzás az elkövetővel szemben, illetve akkor, ha az ilyen vagyonnal nem az elkövető, hanem a gazdálkodó szervezet gazdagodott, az utóbbival szemben kell elrendelni [Btk. Az orgazdával szemben az általa a Btk. Annak a költségvetést károsító, illetve vagyon elleni bűncselekménynek az elkövetőjével szemben pedig, akitől az orgazda az alapbűncselekmény tárgyát képező vagyont megszerezte, az általa az orgazdától szerzett vagyonra kell a vagyonelkobzást elrendelni [Btk.
Büntető jogegységi határozat a csalás és adócsalás bűncselekmény megvalósulásáról fiktív bizonylatok, számlák esetén A jogegységi határozat értelmében csalás bűncselekményét valósítja meg az, aki adóalanyiság nélkül vagy adóalanyként, de valóságos gazdasági tevékenység nélkül kiállított bizonylatok alapján igényel vissza általános forgalmi adót.
